„Szükségesnek és kívánatosnak” tartották az egybegyűltek, hogy „Magyarország Klinikáinak és Kórházainak Szövetsége” elnevezéssel egy, a klinikák és kórházak "üzemvezetési érdekkörének intenzív művelésével foglalkozó" új egyesülést hozzanak létre. A Magyar Kórházszövetség alakuló ülésére 1931. június 5-én Bécsben került sor. Bizonyára nem véletlen, hogy a Világgazdasági válság éveiben, 1929 és 1931 között vetődött fel az összefogás szükségessége azokban az országokban, ahol addig is fejlettebb egészségügyi kultúrával és kórház hálózattal rendelkeztek. Ezek az országok az I. Világháborút követő években létrehozták a saját nemzeti kórházszövetségeiket. A magyar szövetség létrehozását Scholtz Kornél, a magyar közegészségügyi szervezés egyik jelentős 20. századi személyisége kezdeményezte, az előkészítő értekezletet 1931. április 10-én tartották.
A II. Világháború pusztítása romba döntötte a magyar egészségügyi intézményrendszert, a Magyar Kórházszövetség sem működött. A II. Világháborút követően a Nemzetközi Kórházszövetség többször kezdeményezte, hogy a Magyar Kórházszövetség jogutódja ismét kapcsolódjon be a nemzetközi szakmai munkába. Ezt azonban az akkori politikai vezetés hosszú időn át (1970-ig) megengedhetetlennek minősítette. A kórházügyet olyan szakterületnek tekintették, amelynek a Szakszervezet, illetve annak Egészségügyi Szakcsoportja keretében van helye. Ez a merev hivatalos álláspont - a nemzetközi kapcsolatok kiszélesedése után - az 1960-as évek végére fellazult. Hosszabb előkészítés után látogatást tett Budapesten, az Egészségügyi Minisztérium meghívására, a Nemzetközi Kórházszövetség vezérigazgatója abból a célból, hogy felkérje Magyarországot rendes tagként a Szövetségbe való belépésre. Ehhez végül a Minisztérium és a Szakszervezet vezetése is hozzájárult, így 1970. június 15-én megalakult, és azóta is működik a Magyar Kórházszövetség.